Zemplén útjain: Kincskeresés Telkibányán

A zempléni hegyvidék, régi nevén Eperjes-Tokaj Érchegység középső részében, a Hegyközben, Telkibányán jártunk, hazánk egyik legszebb fekvésű kis falujában.

A Marianna Apartman házban laktunk. Az apartmanok  jól felszereltek, kényelmesek, rendezettek, az udvaron medence, játszó eszközök és grillezésre, szabadtűzi sütésre alkalmas pavilonok vannak.
Sokszor voltunk már itt, de újra és újra lenyűgöz bennünket a táj szépsége a hegyek koszorúja, ahogy védőn körbe öleik az Árpád-kori királyi bányák leghíresebb települését.
Telkibányát Nagy Lajos 1341-ben bányavárossá emelte. Több mint kétszáz éves felszínközeli aranybányászat után Mária Terézia nyittatta meg újra az arany- és ezüstbányákat, amelyek még a 19. század elején is működtek.
A falutól tíz kilométerre a Pálháza felé vezető úton, mindössze 250 méteren lévő jegesbarlanggal szemben kiépített nagy parkolótól indultunk el gyalog, hogy bejárjuk a 2011-ben elkészült "Aranyásók útja" földtani és bányászattörténeti tanösvény nyomvonalát. Indulás előtt a jegesbarlang alatt fakadó hideg vizű „Mátyás király kútja” nevű forrásból megtöltöttük kulacsainkat.  A kút elnevezése Mátyás király és Szép Ilonka romantikus találkozásának legendáját őrzi. A történetet Tompa Mihály meséli el a Király kútja című versében. A forrás mellett van Szép Ilonka sírja.
A jégbarlang, amely Európában is egyedülálló természeti jelenség sajnos nem látogatható. A kútból vizet vevő pálházai hölgy szerint a helyi erdészet a vadhúst tárolja benne.
A hideg víztől bepárásodott kulacsainkat a hátizsák külső zsebeibe tettük és elindultunk a turista jelekkel jól ellátott utunkon. A jel végig egy  csákányt tartó kedves piros emberke. A teljes túra kb. 8 – 10 km volt. Érdemes végigjárni, mert nagy számban megtaláljuk a középkori bányászat emlékeit. Az aranybányászat központja a Gyepü-hegy, és a Kánya-hegy környékén van a Fehér-hegyig. A Jó-hegyen  láttunk számtalan horpát (A középkori bányászok a kürtők tetején, amíg lehetett, külfejtéseket nyitottak; ezeket nevezte a bányásznyelv horpáknak.) a későbbi tárókat, és a ma is  járható Teréz tárót. Néhány helyen mi is kerestünk kincset, apró hegyi kristályt találtunk is az eltört kövekben.
Nem vagyunk bányászati szakemberek, mégis érdekes volt a kirándulás. A kihelyezett táblák négy nyelven (magyar, szlovák, angol, német) érthetően informálnak. A táj csodás, kár  hogy kevés helyen van kilátás a környező hegyekre.
Fáradtan  értünk vissza a szállásunkra. Grillezést terveztünk, ezért tüzet gyújtottunk a kertben. Csendesen beszélgetve üldögéltünk, hallgattuk a madarak hangját, figyeltük a lassan leszálló estét, amikor a szomszéd kertbe egy őzike sétált be és békésen szedegetni kezdte a friss hajtásokat. Mi megdermedve ültük. A párom csendesen felment a házba a fényképező gépért, rám bízta a sülő kolbászt. Én mindent elfelejtve csak néztem az alig 10 – 15 méterre lévő őzikét.
Azt sem vettem észre, hogy a vacsora kolbászunk lángolva „sül” égett szaggal beterítve a környezetünket. Nos, nem vacsoráztunk az este sült kolbászt, csak hideg felvágottat, de boldogok voltunk, mert láttunk őzikét és jót nevettünk az én szakácskodásomon.

Kapcsolódó cikkek

A Japán földrengés áldozatai emlékére
Általad álmodom álmaim/ még, megint és mindig,/ e belső egyetem kínjain,/ lelkem fájdalmas útjain.
Kedveljük Szegedet. Szeretünk a Széchenyi tér útjain sétálni, megnézni a tér épületeit, elmerengeni a történelmi pillanatokon.
József Attila 1937. december 3-án 19 óra 35 perckor a balatonszárszói állomáson öngyilkosságot követett el.
A gyász a veszteség által kiváltott reakció.
A jégcsap-szavak/ porceláncsendjében/ visszafordulok,/ - visszafordulnék -,/ hogy lássalak.
- Az Idő?- kérdezte a Szeretet. Miért segített rajtam az Idő? - Mert csak az Idő érti meg, hogy milyen fontos az életben a Szeretet!
London az Egyesült Királyság és Anglia fővárosa, a legnagyobb város az Egyesült Királyságban, és az Európai Unión belül is.