A Szomolyán kivégzettek emlékére

Szomolya a Bükk lábánál megbúvó kis falu. Az odaérkező látogatót lenyűgözi a szép és békés környezet. Ha előre tájékozódni akar az utazó, a falu weblapján ezt találhatja  a várható nevezetességekről: "Településünk számos nevezetességgel büszkélkedhet. Polgármesterünk mindenhol Cseresznye ország fővárosának mondja településünket Szomolyát. Az a gyümölcs, amely főként régen, de manapság is egyre inkább hirdeti Szomolya különlegességét, a Szomolyai Rövidszárú Fekete Cseresznye. Ez a gyümölcs sehol nem érik meg olyan ropogósra, ízletesre, feketére mint a mi határainkban.
Szomolyán nagyon sokféle kőzetréteg található meg, a homokos talajtól a riolit tufa rétegeken át a kemény terméskőig. Az őseink felfedezték, hogy a kőfaragás szempontjából első sorban az építkezésben sokféle megoldást kínálnak a különböző kőzetek. A tufa rétegeket lakásnak, borospincének, tároló helységeknek vájták ki. A kitermelt anyagot sokszor a lakások építésére használták. A keményebb kőzetek kerítések, szobrok, sírkövek, lábazatok készítésénél voltak nagyon hasznosak.
Településünk határában található egy olyan képződmény, mely több helyen megtalálható Európa szerte, ezek a kaptárkövek. Viszont ilyen nagy számban ritkaságba mennek. Élnek a településünkön neves borászok. Büszkélkedhetünk három lakossal, akik a festészetnek szentelték életüket. Van településünk szülöttei között író.
Falunk központjában található egy régi bútor és használati cikk kiállítás" (http://www.szomolya.net)

Szomorúan tapasztaltuk,  hogy sem a falu "nevezetességei" között, sem emléktáblán  nem szerepel, hogy 1944. november 16-án a szomolyai iskola udvarán Rózsa Zoltán magyar ezredes hatáskörét messze túllépve,  hatalmával visszaélve,  kivégeztetett - főbe lövetett - hét katonaszökevénynek minősített magyar embert. A kivégzés után a holttesteket parancsra az iskola előtti téren - akkor ott álló -  a Gömbös szobrot  körülvevő kőkerítéshez kötözték honaljuknál, derekuknál fogva. A nyakukba "hazaáruló" feliratú táblát akasztottak. Még ma is vannak idős emberek, akik akkor gyerekként látták a kivégzett, meggyalázott embereket.
(Rózsa Zoltánt a tanuk - a saját katonái is - vallomása alapján a népbíróság háborús bűnösnek nyilvánította és 1949 decemberében felakasztatták).
Forrás: Mikolai Bertics Mihály: Harcok és arcok (2007)

Az iskola udvaron, ahol a kivégzés történt, ma gaz, átláthatatlan rendetlenség van. Az iskola előtti téren  nem őrzi  tábla a hét ártatlan ember emlékét.
A falu gondosan ápolt temetőjében a dombon áll egy kissé elhanyagolt emlékmű,  a megölt emberek, a gyalázatos gyilkosság mementójaként.
Virágot ültettünk, gyertyát gyújtottunk az emlékükre.

Kapcsolódó cikkek

Megújítás előtt a Békás-tó.
...Kéked felé utazunk, megnézni a nem régen felújított Melczer-kastélyt.
A legrégebbi talpszélesítő tárgyakat, amelyek a Kr.e. 6300–5000 körüli évekből származnak, az oroszországi Szindor tónál találták
"– Megszelídíteni, azt jelenti: kapcsolatot teremteni. – Kapcsolatot teremteni? – kérdezte a kis herceg. – Úgy bizony – mondta a róka."
A 6 hónapos baba már könnyedén átfordul a hasára és vissza, kis segítséggel pedig ülve marad
Hazám, hazám, te mindenem!/ Tudom, hogy mindenem neked köszönhetem.../
Az ember légzése az anyaméhen kívül már két vérkörrel zajlik, odabenn azonban szintén csak eggyel, hiszen a tüdő – a kis vérkör helye – még nem dolgozik
- Uram, szeretném tudni, hogy milyen a Paradicsom és milyen a Pokol? Isten odavezetett egy nagy ajtóhoz.