A Szamos- Tiszazug

A Szamos- Tiszazug kevésbé ismert területe az országnak.  Olcsva felől  a Szamos folyón  át komppal  közelíthető meg, vagy Fehérgyarmat felé közúton kell kerülni.  Átkelve a komppal  Olcsvaapátiba érkezünk. A kis falu teljesen besimul a folyókanyarulatba, a másik oldalról pedig, az Öreg Túr ölei át, amint  a Tiszába érkezik. Ebben a térségben van Panyiola,  ahol a jó és igazi szatmári szilvapálinkát főzik. Panyoláról Kérsemjén és Nábrád falvakon  át visz az út a folyókkal határolt zugból ki, Fehérgyarmatra.
Csendes vidék ez, békés, érintetlen táj fogadja az idelátogatót. Két meglepetés is ért bennünket a kirándulásunk alatt: 
A Tisza töltésén sétálva, sok - sok  nyíló kökörcsint láttunk. Náhol lila színben pompázott az egész oldal. A népi időjóslás szerint hosszú meleg őszt jeleznek ezek a gyönyörű virágok.
A  Szamos partján üldögéltünk, amikor erős suhogásra lettünk figyelmesek. Hatalmas csapatokban   kárókatonák közeledtek felénk,  sokáig  köröztek felettünk. Fantasztikus látvány volt a  fekete madarak serege.
A Szamos most tiszta, rég  volt nagy víz, ami szemetet hozhatott volna Románia felől. A Tisza  is a mély mederbe húzódott,  hatalmas homokpadok jelzik az aszályt.  Így a mederben, ahol máskor a víz az úr, száraz lábbal sétálhattunk.

Kapcsolódó cikkek

Ragyogó napra ébredtünk, olyanra, amikor a természetkedvelő emberek képtelenek a lakásban, bent maradni.
Bejárásunkkor sok vadcsapást találtunk, őzek, szarvasok, vaddisznók lakják e tájat. Meglestük a vízen pihenő, lassan sodródó vadkacsa kolóniákat...
Az áldozatok olyanok voltak, akik súlyos terhet jelentettek családjuknak, nem hajtottak többé semmi hasznot
A hitvány emberek nem veszik észre, hogy kapzsiságukkal önmaguk ellen szolgáltatnak bizonyítékot.
Mozart a színművet „német opera” alcímmel látta el. Az ősbemutató 1791. szeptember 30-án Bécsben volt.
Valóság, eszme, álom és mese/ ugy fér hozzá, ha az ő köntöse;/ mindent, mit párja bölcsességbe ránt,/ ő úgy visel, mint cinkos pongyolát.
„Vörös Rébék általment a/ Keskeny pallón s elrepült -”/ Tollászkodni, már mint varju,/ Egy jegenyefára űlt..."
Akkor ért a ház elé József./ Jó tejszagot lehelt a méla csönd./ Mária, fáradtan, alig vonszolta magát/ S a kerítésen át József beköszönt.