Ókor 7 csodája: Első a Kheopsz piramis

Több mint kétezer évvel ezelőtt egy görög költő, a szidóni Antipatrosz listát állított össze az ókor szerinte leglátványosabb építményeiről. A listáján szereplő alkotások idővel a világ hét csodája néven váltak ismertté. Nem tudni pontosan, vajon miért késztette ezt az összeállítást, talán valamiféle útikalauznak szánta a Földközi-tenger térségébe utazóknak. A "csodák" száma azért fontos, mert a hetes számot ősidőktől fogva szentnek tartották: mind a népi hiedelemvilágban, mind pedig a különféle vallásokban különös vagy éppen misztikus események fűződnek hozzá. Az évszázadok során a hét csoda többsége elpusztult, romba dőlt. Ezért aztán a későbbi korokban élők újabb listákat késztettek az időközben született nevezetességekről, "csodákról".Az ókor vagy a modern idők "csodái" abban különböznek az emberiség történelme során emelt más építményekről, hogy lenyűgöző méretükkel vagy szokatlan építési módjukkal, vagy egyszerűen különös szépségükkel ámulatba ejtik a szemlélőt. Ami közös bennük: a csodálatot puszta létezésükkel váltják ki.

Első a  Kheopsz piramis

A sors furcsa fintora, hogy éppen a legrégibb világcsoda vészelte át a legszerencsésebben az évezredek múlását. Kheopsz, egyiptomi uralkodó (Kb. Kr.e. 2551 - 2528) hatalmas piramisa az egyetlen, viszonylag épségben megmaradt világcsoda. Az építményt hatalmas méretei miatt "nagy piramisnak" is szokták nevezni. A kínai nagy fal mellett Kheopsz síremléke a világon létrehozott, legnagyobb emberi építmény.A világcsodák listáján övé az első hely. Magassága 146,6 méter, vagyis akkora, mint egy ötven emeletes felhőkarcoló. Snofru fáraó halála után fia, az ifjú Kheopsz azonnal utasítást adott a piramis építésének elkezdésére. Dzsószer fáraó (Kr.e. 2609 - 1590) temetése óta valamennyi uralkodó piramist emeltetett magának végső nyughelyként. Kheposz is követte ősei példáját, és azt szerette volna, ha az ő síremléke minden addigi piramisnál nagyobb és szebb lenne. A piramis közel kétmillió mészkőtömbből áll. Mivel a kész piramis súlya meghaladja a 6 400 000 tonnát, csakis kemény sziklatalajt választottak alapzatul. A rendkívül kemény terület a sivatagban feküdt, két kilométerre a Gíza nevű falucskától. Az építkezés céljából kijelölt, igen kemény talajú területet gondosan elő kellett készíteni. Felrajzolták a piramis alaprajzát, majd vízmentesen záródó tégla- és vályogfallal vették körbe az egészet. A területet sakktáblaszerűen csatornákkal hálózták be. A hatalmas előkészítő munka tíz éven át tartott. Legalább 4000 egyiptomi dolgozott itt, művészek, építészek, kőfaragók és egyéb kézművesek izzadtak a sivatag halhatatlan uralkodójának dicsőségéért. Hérodotosz, a nagyhírű görög történetíró (Kr.e. 484 -425) beszámol arról, hogy a munkálatok további 20 esztendeig tartottak. Kheopsz király gigantikus síremlékén kereken 100000 munkás dolgozott. A gyémántként szikrázó piramis belsejében egy titokzatos, szerteágazó folyosórendszer húzódik meg. Az építmény közepén megbúvó, 10,50 méter széles és 5,80 méter magas termet, a Király Kamráját egy 47 méter hosszú folyosón, a Nagy Galérián keresztül lehet elérni. A termet drága márványborítás fedi, ám a kövek felületét nem díszítik faragások. A Király Kamrájának közepén egy hatalmas, nyitott márvány szarkofág áll, ez az uralkodó sírhelye. A fáraó elhunyta után az uralkodó nagy gonddal bebalzsamozott holttestét a piramis sírkamrájában helyezték el. A test belső szerveit légmentesen záródó edényekbe, az ún. kanopuszokba tették, majd ezeket a szarkofág közelébe állították. Mindazonáltal a tudósok egy része úgy véli, hogy Kheopsz fáraót sohasem temették el a híres, nagy piramisban. Ezt a meglepő feltételezést három érvvel támasztják alá: 1. A halotti kamra nincsen feldíszítve. Ez tökéletesen ellentmond az akkori szokásoknak. 2. Az elhunyt fáraó szarkofágja csak félig készült el, a teteje pedig teljesen hiányzik. 3. Rendkívül különös az a tény is, hogy a halotti teremből két szűk szellőzőcsatorna vezet a piramis felszínére. A halottaknak azonban nincs szükségük levegőre! Valószínűnek látszik tehát, hogy Kheopsz király sohasem nyugodott ezen a helyen. A Nagy Piramis belsejét 3500 éven keresztül senki sem háborgatta. Nemcsak a gondosan lezárt ajtók tartották vissza a sírrablókat és a fosztogatókat, hanem a rettentő félelem is. Az egyiptomiak hite szerint ugyanis a szörnyűséges szellemek őrzik a sírhelyet, és a szörnyetegek könyörület nélkül megölnek mindenkit, aki háborgatni meri a piramis békéjét! A túlvilági őrök fenyegetése hosszú időn át elrettentette a rablókat. Először Harun al Rasid, a hatalmas muszlim uralkodó fia, Abd Allah al Ma'mun kalifa (Kr.e. 813 - 833) hatolt be Kheopsz piramisába. Keserűen csalódnia kellett, a kamra nem rejtett semmit, csupán a denevérek ürülékének 28 cm vastag szőnyegét. Ettől kezdve a fosztogatók és a sírrablók elkerülték a számukra érdektelenné vált, üres piramis. 1168-ban a keresztes lovagok elől menekülő muszlimok felgyújtották Kairó nagy részét, mert nem akarták, hogy a város az európaiak kezére kerüljön. A háború után visszatérő egyiptomiak szétverték a Kheopsz-piramis hófehér mészkőburkolatát, és ezekből építették újjá házaikat. A piramis gyönyörű záróköve, a pyramidon is a nyersanyag-éhség áldozatává vált. Kheopsz síremléke ezért napjainkban csupán 137, 20 m magas, jóllehet valamikor a 144, 6 méteres magasságot is elérte. A zárókő eltávolítása miatt a piramis nem hegyes, hanem egy 10×10 méteres nagyságú, négyzet alakú terasz található a tetején. A 20-dik században a piramisok kedvelt kirándulóhelyekké váltak. A világ minden részéről érkeznek ide turisták, s ellátásuk sok szegény egyiptomi ember számára biztosít megélhetést. Elkísérik a vendégeket a Királyok Völgyébe és régi mintára készült emléktárgyakat próbálnak eladni nekik. A világ hét csodája közül egyedül Kheopsz fáraó lenyűgöző szépségű piramisa maradt meg nekünk.

Kapcsolódó cikkek

A divatgerillák, akik bojkottálják a konzumerizmust: turkáló + csináld-magad műhely, ahol a használt ruhákat kreatívan újrahasznosítják.
"Egy oszlop tetején, magasan a város tetején állt a boldog herceg szobra. Tetőtől talpig arany borította..."
Oh mélységes csöndje ennek a szent éjszakának, mily mélységes titkokat takarsz, amelyeket benned mívelt az isteni Bölcsesség! (II. Rákóczi Ferenc fohásza)
Színek, ízek, édes - keserű kavalkádjai / mint kéj, borzadály szikráznak / és fájdalom-villám cikázik neuronjaimon át.
Nem véletlenül mondják azt, hogy Anglia egy másik világ. A szembe jövő emberek kedvesen mosolyognak, nyugodtak
... a Véndek-hegyet járjuk be. A két vulkanikus kúpból álló hegy Tapolca északi határában van.
Azt gondolja, hogy nincs feltétel nélküli szeretet, meg kell azt vásárolnia, a fizető eszköz pedig a megfelelés
A Falstaff Giuseppe Verdi vígoperája három felvonásban, hat képben.