Nő kettős élettel: Nap szépe

Louis Bunuel, az egyik, ha nem a legmeghatározóbb szürrealista rendező. Pályája kezdetén  a Salvador Dalíval közösen készített rövidfilmje, az Andalúziai kutya (1928) sokkolta a közönséget... Mexikói korszakában számos elismert alkotás került ki kezei közül: Viridiana (1961), Az öldöklő angyal (1964).  Később, mikor Franciaországba emigrált, munkáit egyre inkább elismerték. Ekkor született a Nap szépe (1967), melyet Joseph Kessel történetéből készített, Catherine Deneuve fantasztikus alakításával egyik elismert, szélesebb rétegek által is fogyasztható filmje.
A Nap szépe egy fiatalasszony története, aki undorodik a férje érintésétől, mégis egy párizsi luxusbordély állandó munkatársa lesz. Nappal a mazochista vendégek és saját igényeivel törődik, azonban éjszakára visszatér a férjéhez... Innen kapja álnevét is: Nap szépe, melyet Madame Anais (Geneviève Page), a bordély tulajdonosnője talál ki neki. Sévérine (Deneuve), a fiatalasszony férfiaktól való undorát  és szadomazochista vágyait  a  cselekmény folyása közben váratlanul be-be villanó álomképek próbálják magyarázni. Bunuel filmjeinek ismérve, hogy összemossák a képzelet világát és a valóságot. A Nap szépe esetében könnyebben szétválasztható a két világ, viszont érhetik meglepetések a figyelmes nézőt is. Finom szürrealista vonások is megfigyelhetők. Nincs filmzene,  helyette állandóan felmorajló, vagy pedig a háttérben egyre erősödő zajok vannak jelen. Például a fel-fel tűnő lovaskocsis álomképben, az állandó csilingelés, mely a főcímzenét is kiváltja a film kezdetekor. Néha váratlanul macskák nyávognak fel keservesen, hol az álom, hol pedig a valós jelenetekben. Vonatzúgás, kocsizúgás, mentősziréna, a tenger moraja festik alá a képkockákat. Rejtett gegként egy kávézó teraszán maga a mester, Bunuel is feltűnik.
Deneuve teljesen belebújik a frigid, ártatlan arcú, visszahúzódó Sévérine szerepébe. Olyannyira, hogy alakításáért, 1967-ben megkapta a legjobb színésznőnek járó BAFTA díjat.  Sévérine életében három fontos férfi tűnik fel... Az első a férje, Pierre (Jean Sorrel) elismert orvos, aki szerelemmel és türelemmel törődik feleségével. Egy közös barát is megjelenik, a jómódú Henri Husson (Michel Picoli), aki egy bordélyház címét ajánlja az ártatlanul kérdező Sévérin-nek, később az ő hatására számolja fel titkos életét a lány. Hirtelen bukkan fel a fiatal gengszter, Marcel (Pierre Clémenti), aki feje tetejére állítja Séverine és környezete életét.
A Nap szépe magán hordozza a tipikus Bunuel vonásokat, mégis sokkal összefogottabb, követhetőbb, mint a mester korábbi művei... Megelőlegezi az 1972-es Burzsoázia diszkrét báját, (ami viszont már tipikus Bunuel). Kellően elvont, elgondolkodtató munka.  A filmet 1967-ben a Velencei fesztiválon Arany oroszlán díjjal jutalmazták.

Kapcsolódó cikkek

Pinkerton amerikai tengerészhadnagy hajója Nagaszakiban állomásozik. A tiszt arra használja fel ezt az alkalmat, hogy japán módra "házasságot" kössön Cso-cso-szánnal
Nagy Lajos bácsit kerestük fel, aki itt él a Viharsarokban és akit az idő nagyon sokszor próbára tett már. 1958. január 5.-én (32 évesen) tartóztatták le, az 56-os események után...
Egy éve még nem gondolta, hogy ide jut.
"...Lobbantsd lángra a szívedet, s hagyd, hogy ez a lángocska eloszlassa az egész elmúlt éved sötétségét!
A húsvéti ünnepkörnek két kiemelkedő eseménye a nagypéntek és húsvét első napjának hajnala... A fotón, Dr Csohány János.
A zongorista bejött a színfalak mögül, leült a Steinway hangszer mellé, majd nyomban fel is állt, igazított kicsit a szék magasságán, és visszahelyezkedett rá.
Amíg a II. világháborúban az idegen frontokon a köznép fiai vérüket hullatták, a 2. Magyar Hadsereg majdnem teljesen megsemmisült...
A világ sötétsége sok mindent ígér, de örök kincset csak a szeretet ad. A nagyböjt jelentősége éppen ezért fontos.