Nagy magyar költők élete: Radnóti Miklós

A fiatal RadnótiRadnóti Miklós  Budapesten született, 1909. május 5-én. Eredeti neve Glatter Miklós. Születése után meghalt az édesanyja és az ikertestvére, 11 éves volt, amikor az apja  is meghalt. A budapesti Új-Lipót-városi műveltséget szerető kispolgári csalódból  indult. Korán elárvult gyerek a rokonok segítségével tanult. Gyermekkorától kezdve verselt, tizenöt éves korában már nyomtatásban is láthatta költeményeit. Rokonsága kereskedelmi vagy ipari pályára szánta. Érettségi után elküldték Csehszlovákiába textilipart tanulni. Irodalmi érdeklődése nem csökkent,  irodalmat szeretett volna tanulni és tanítani. Huszonegy évesen érkezet haza, majd beiratkozott a szegedi egyetem magyar-francia szakára. Ott találkozott  Sík Sándorral, a nagy hírű professzorral. Sík Sándor katolikus pap,  költő és esztéta volt, akiben sajátosan vegyült a vallásosság, és a haladó szellem.
1930-ban megjelent első verseskötete  a "Pogány köszöntő" címmel.

 

Pogány köszöntő

Nézd! dércsipte fáink megőszült
fején ül most a szél és lengő
harangú tornyok között csak
megkondúlnak a jámbor imák!

Csorgó nyálával békés borjú
lépdel még szekerünk után, de
már nem kószál szárnyas szavakkal
szájunk körül halovány ámen!

Megmosakodtunk! tornyok között,
fákon pihenő szélben és most
megőszült fák közt csókokkal tarkán
pogány szemekkel kitavaszodtunk!

A testünket nézd! együtt fakad a
rüggyel drága hús és napbadobált
csókjaink után boldog torokkal
így, istentelenül fölsikoltunk!

1930. január 11.

Második verseskötete 1931 tavaszán jelent meg és az Újmódi pásztorok éneke volt a
címe.

Beteg a kedves

Pásztorok, jöjjetek le mind a hegyekből és
párnának kifésült, gyönge gyapjakat
hozzatok néki a feje alá. És mert
szereti, kövirózsát! halovány szegény
most, mint ahogy halovány hajnal felé a
vacsoracsillag!

Pásztorok népe segíts! hisz közülünk való
amióta a kedvesem, ő is; birkái
ezüst mezőkön aranyos szőrrel, éjjel
legelésznek, amikor csak a hold süt. És
az ő nyájairól álmodtok asszonytalan
álmaitokban!

Anyám, halott anyácskám! a foltos Jula
tejéből hozz inni néki, de forrald föl
elébb! Hallod-é halott apám! te szoknyás
koromban tanítottál lenge imákra:
imádkozz érte most, mert elfajzottam
tőled én ujmódi pásztorok közé, akik
nem szoktak imákat énekelni! Szép
barna hugom nevess sokat rá, hogy ne
legyen szomorú!

Sírva fordulj ki föld a kapa nyomán és
gurulva továbbríjj! pállott patakok
rohanjatok csak fölfordult halaitokkal!
fák és füvek, hozzatok lázára árnyat és
simogatást, mert ha soká tart, én is
vélebetegszem!

1930. szeptember 7.

A kötet két verse - az "Arckép" és a "Pirul a naptól már az őszi bogyó" - miatt komoly kellemetlenségei támadtak Radnótinak.

Arckép

Huszonkét éves vagyok. Így
nézhetett ki ősszel Krisztus is
ennyi idősen; még nem volt
szakálla, szőke volt és lányok
álmodtak véle éjjelenként!

Pirul a naptól már az őszi bogyó

Szőke, pogány lány a szeretőm, engem
hisz egyedül és ha papot lát
rettenve suttog: csak fű van és fa;
nap, hold, csillagok s állatok vannak
a tarka mezőkön. És elszalad. Por
boldogan porzik a lábanyomán.

Pedig fönn a kertek felé
feszület is látja a csókját és
örömmel hull elé a búzavirág,
mert mindig hiába megcsudálja őt
egy szerelmetes, szakállas férfiszentség.

Tizennyolc éves és ha nélkülem van,
hallgatva jár, mint erdős partok
közt délidőn jár a nyári víz s
csillogó gondot ringat magában arról,
hogy sohasem telünk el a csókkal és
szomorú. Pirul a naptól már az őszi bogyó.

Radnóti Miklós1931. április 14-én a budapesti ügyészség „az 1929. évi VII. t. c. 2. szakaszának I. pontjába ütköző szemérem elleni vétség és az 1879. évi XL. t. c. 51. szakaszába ütköző vallás elleni kihágás…” címén elkoboztatta a kötetet. A királyi főügyész azt is indítványozta, hogy a „vád tárgyává tett sajtótermék” bárhol található összes példányát és magát a kéziratot is foglalják le. Házkutatást rendelt el a szerzőnél és a kiadó nyomdatulajdonosnál is. A verseskötetből ötven példányt Radnóti szegedi Széchenyi tér 8. szám alatti albérleti lakásán foglaltak le a nyomozók. (A többit a barátai elrejtették.) Ezt az eseményt örökítette meg a költő 1931. április 19. című versében, amely így kezdődik: „Új könyvemet tegnap elkobozták.”

1931. december 8-án került sor verseskötete perére. Az első fokú ítélet vallásgyalázás miatt nyolc nap elzárásra ítélte a költőt. Radnóti fellebbezett az ítélet ellen. A fellebbezéséhez csatolta Sík Sándor levelét is. A nagy tekintélyű szerzetes taktikusan megvédte tanítványát a vallásgyalázás vádja alól, s véleménye nyilván sokat nyomott a latba, mert az 1932. május 19-i fellebbviteli tárgyalás az ítéletet ugyan helybenhagyta, de a büntetés végrehajtását egy év próbaidőre felfüggesztette.

Kapcsolódó cikkek

Nagy László (Felsőiszkáz, 1925. július 17. – Budapest, 1978. január 30.) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító.
Kiemelkedő egyéniség, aki másként gondolkodik a szerelemről, pénzről, életről és halálról, másként szereti hazáját.
"...Baka István a mindenkori magyar költészet legjelentősebbjei közt találta meg a maga helyét.
A "Mama", síron túli engesztelő vers a halott anya ellen elkövetett vétségért. A pszichoanalízis során tudatosuló gyermekkori traumák...
Illés Gyula néven született, s párizsi emigrációja idején, 1925-ben jelentek meg első versei
Kirajzolódom végleg a világból,/ mint csupasz falnak állított fogoly,/ külön kezel, kivételes magányban/ a tanuk nélkül dolgozó pokol.
Fekete országot álmodtam én,/ Ahol minden fekete volt,/ Minden fekete, de nem csak kívül:/ Csontig, velőig fekete,
Csokonait a magyar irodalom egyik legjelentősebb költőjeként tartják számon. Tanárai a jövő tudósaként emlegették