Nagy magyar költők élete: József Attila

József Attila 1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban. Hatodik gyermekként jött a világra, három testvére még az ő születése előtt meghalt. Csupán három éves volt, amikor az apja elhagyta a s családot, s elindult szerencsét próbálni Amerikába.  Az édesanyja 1910-ben két kisebb gyermekét a Gyermekvédő Liga révén Öcsödre adja nevelőszülőkhöz. Szomorú és fájdalmas élet volt az Öcsödi, még a nevét is elvették tőle, mondván, hogy az Attila név nem létezik, és innentől fogva Pistának szólították.Később  Attila hun vezérről szóló olvasmányokat talált, ezek a legendák újra megerősítették identitástudatát. Csaknem három évet töltött József Attila ennél a parasztcsaládnál, mikor anyja visszavette őket.
Édesanyja beteg lett és meghalt. Ez a tragédia élete meghatározó élményévé vált, s költészetében is mély nyomot hagyott.

        Mama

Már egy hete csak a mamára
gondolok mindíg, meg-megállva.
Nyikorgó kosárral ölében,
ment a padlásra, ment serényen.

Én még őszinte ember voltam,
ordítottam, toporzékoltam.
Hagyja a dagadt ruhát másra.
Engem vigyen föl a padlásra.

Csak ment és teregetett némán,
nem szidott, nem is nézett énrám
s a ruhák fényesen, suhogva,
keringtek, szálltak a magosba.

Nem nyafognék, de most már késő,
most látom, milyen óriás ő -
szürke haja lebben az égen,
 kékítőt old az ég vizében.

Az asszony halála után Jolán vette magához két testvérét, Attilát és Etust, Makai Ödön a férj,  pedig a gyermekek hivatalosan kinevezett gyámja lett. József Attilát polgári iskolába járatták, majd később a makói gimnáziumba került internátusba.  Költői pályája 1922-ben, 17 évesen kezdődött igazán, amikor Juhász Gyula biztatásával megjelent az első verseskötete, a Szépség koldusa, amelyet Szegeden adtak ki Juhász előszavával.

1924-ben kezdte a tanulmányait a Szegedi Egyetem magyar–francia szakán. Szegeden jelent meg második kötete, a Nem én kiáltok (1924). Horger Antal professzor eltanácsolta őt az egyetemről a Tiszta szívvel című verse miatt.

 Tiszta szívvel

Nincsen apám, se anyám,
se istenem, se hazám,
se bölcsőm, se szemfedőm,
se csókom, se szeretőm.

Harmadnapja nem eszek,
se sokat, se keveset.
Húsz esztendőm hatalom,
húsz esztendőm eladom.

Hogyha nem kell senkinek,
hát az ördög veszi meg.
Tiszta szívvel betörök,
ha kell, embert is ölök.

Elfognak és felkötnek,
áldott földdel elfödnek
s halált hozó fű terem
gyönyörűszép szívemen.

1925-ben kiment Bécsbe az egyetemre tanulni. Itt ismerkedett meg Kassák Lajossal, Lukács Györggyel, Déry Tiborral, Balázs Bélaval, Németh Andorral és Hatvany Lajossal is. A következő esztendőben ugyanilyen céllal Párizsba, a Sorbonne-ra ment. A francia fővárosban barátkozott Marx, Hegel, Lenin tanaival, és tagja lett az Union Anarchiste-Communiste-nek.
1927 őszén tért haza Budapestre, költeményeit ekkor már ismerik és megjelentették a különböző napilapok, irodalmi folyóiratok is (Népszava, A Toll, Pesti Napló, Nyugat, Korunk stb.). Barátságot kötött Illyés Gyulával.
A húszas évek végén, viszonylag rövid ideig a népi írók mozgalmához, valamint a munkásmozgalom kommunista szárnyához tartozott.
1929 elején jelentette meg harmadik, Nincsen apám, sem anyám című kötetét. Majd 1930-ban megjelent a negyedik kötettel, a Döntsd a tőkét, ne siránkozz cíművel, amelyet a rendőrség elkobzott. Következő kötete, a Külvárosi éj 1931-ben látott napvilágot, ez már az érett, kiteljesedett József Attila műve volt.

Kapcsolódó cikkek

Nagy László (Felsőiszkáz, 1925. július 17. – Budapest, 1978. január 30.) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító.
"...Baka István a mindenkori magyar költészet legjelentősebbjei közt találta meg a maga helyét.
Kirajzolódom végleg a világból,/ mint csupasz falnak állított fogoly,/ külön kezel, kivételes magányban/ a tanuk nélkül dolgozó pokol.
Harminchat fokos lázban égek mindig/ s te nem ápolsz, anyám./ Mint lenge, könnyű lány, ha odaintik,/ kinyújtóztál a halál oldalán.
Van egy színház, végtelen és mibennünk lakik,/ világtalan angyalaink játszogatnak itt,/ nyugtalanok, szerepük egy megfojtott ima./
Mert valami hiányzik minden ölelésből,/ – minden csókból hiányzik valami./ Hiába alkotjuk meg s vívunk érte naponta,/ – minden szerelemből hiányzik valami.
Kiemelkedő egyéniség, aki másként gondolkodik a szerelemről, pénzről, életről és halálról, másként szereti hazáját.
Illés Gyula néven született, s párizsi emigrációja idején, 1925-ben jelentek meg első versei