Legszebb dalok: Dankó Pista-Eltörött a hegedűm

Dankó Pista cigány származású magyar nótaszerző.  Szeged - Fölsőtanya (ma: Szatymaz), vagy a szegedi Fölsőváros cigányfertályán, a Hangász utcában született 1858. június 14 - én. Sok-sok év múlva, egy elkeseredett pillanatában jegyeztette le egyszer Dankó ezt a két sort: "Születésemre vonatkozólag pedig azt írd: Születtem ott, ahol a szív nem terem. Mindenki tudni fogja, hol születtem." Szülei első gyermeke, mindössze kilenc éves,  amikor édesapját elvesztette.  Három elemit végzett. Szeretett olvasni, saját könyvtára is lett. Legjobban Alexandre Dumas, Victor Hugo és Jókai Mór műveit kedvelte. Apja halála után  Erdélyi Náci a szegedi cigánykirály tanította őt hegedülni. Hamarosan azonban munkát kellett vállalnia, vályogvetőként kereste kenyerét.  Tizenöt esztendős korában mint prímás, saját zenekara élén zenél Szatymazon. Nem volt virtuóz, de kortársai beszámolói szerint szívéből jött a zene amikor játszott. Joó Ferenc neves szegedi arcképfestő és szatymazi földbirtokos tanyáján ismerkedik meg annak 13 éves Ilonka nevű leányával. Az apai tiltás ellenére kétszeri sikertelen szöktetés után harmadjára vitte oltárhoz a lányt, a kisteleki templomban esküdtek egymásnak hűséget. Apósa később megbékélt, jelenlétében hal meg Dankó Pista 45 évesen, budai lakásában, tüdőbajban.
Muzsikál és dalokat ír. 1887-ben írja az egyik legismertebb dalát Pósa Lajos (magyar gyermekirodalom klasszikusa, dalszerző)  szövegére, a "Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány-t," majd  a "Szőke kislány, csitt, csitt csitt."  és az „Eltörött a hegedűm” kezdetűt.

Írt  szöveget a dalaihoz Gárdonyi Géza, Békefi Antal és Tömörkény István is. Amikorra dalai sikeresek lettek, az 1890-es évek vége felé betegeskedni kezd. A sok küzdés, a sok nélkülözés megbetegíti, a tüdővész halálos tünetei mutatkoznak.  Wlasics Gyula kultuszminiszter, Jókai Mór, Pekár Gyula, Gárdonyi Géza, Pósa Lajos, Herczeg Ferenc, Blaha Lujza, a nagynevű barátai összefognak, és San Remóba küldik, de meggyógyulni már ott sem tud. Hazatérve Budapestre a Szent Rókus Kórház első emeleti kórtermében várja a lassú halált. Betegágyánál jár Jókai Mór, Békeffi Antal, Gárdonyi Géza, Feszty Árpád, a festő, de meglátogatja őt többször Blaha Lujza is. Meglátogatta Czutor Béla is Hódmezővásárhelyről, ő volt az a  Béla cigány, akiről született az ismert Dankó-nóta: "Vásárhelyi sétatéren Béla cigány muzsikál."
1903. március 29 - én 110 éve halt meg Budapesten, a szegedi belvárosi temetőben nyugszik. Ady Endre a halálakor verset ír hozzá.
      
Ady Endre: Dankó

Kanyargó Ér mentén fekete, magyar föld
Volt az én testemnek életet adója,
Földből élő ember az édesapám is,
Olyan rég nem szóltam magyar szóval róla.
Magyar ott a síkon, szívig magyar minden,
Magyar a vér is még az én ereimben.
Hej, hogy olyan ritkán emlékszem meg róla,
Hej, hogy messze tőlem az Ér-mosta róna!...
Nem tehetek róla!...

Énrólam talán ezt eleve rendelték,
Fáradt volt a lélek, hogy belém lehelték,
Novemberi nap volt, sárgult már a róna,
Nincs bennem elég tűz, nem tehetek róla!

Énbennem csak vágy van, messze-messze szálló,
Valami névtelen, valami borzalmas,
Valami sóvárgó...
Úgy-úgy agyonhajszol, úgy-úgy kerget innen,
Úgy-úgy húz magához az idegen isten;
Keletről szakadt törzs napnyugatra szállnék,
Fénynek teremtődtem s árnyék lettem... árnyék...
Nincs bennem magyar tűz - mea culpa - nincsen...

Magyar Dankó Pista, áldjon meg az isten!
Kanyargó Ér mentén... Óh, szállj csak rám, álom! -
Lássam meg a múltat. Aranyozott szárnyon
Borulj rám: hadd tudjak gyermekmódra sírni,
Szálljon meg oly kéj, mit nem lehet elbírni...

Tele van a szívem... Holdas, enyhe éjjel
Mámorossá tesznek erős vadvirágok,
Kábultan pihenve hallgatok egy nótát,
Gyermek szemeimből a könyű szivárog,
Egyszerre szakad rám kárhozat és éden,
Leányok nótáznak csendes faluvégen,
Reszket mellettem a vadba oltott rózsa...
Óh, szent, égből lopott, magyar lelkű nóta...

Magyar Dankó Pista, áldjon meg az isten,
Akinek a lelke elvágyódik innen,
Akit kerget, hajszol sóvár, beteg vágya,
Akinek a lelke magyar földön árva,
Megmenti, megtartja a te magyar lelked,
A te nagy bánatod, a te nagy szerelmed,
A te duhajságod, a te kacagásod...
Visszaadtál nekem egy vesztett világot!...

Kanyargó Ér mentén fekete, magyar föld
Volt az én testemnek életet adója,
Földből élő ember az édesapám is,
Olyan rég nem szóltam magyar szóval róla.
Visszajött az űzött, agyonhajszolt lélek,
Amit csak álmodtam, amibe' csak hittem!...
Magyar Dankó Pista, áldjon meg az isten,
Hogyne szeretnélek, hogyne éltetnélek...

 

Kapcsolódó cikkek

...Amikor a házba belépett, Horváth-Bende János lefogta, majd Pipás Pista a nyaka köré tekerte a kötelet...
Ez a film ismertette meg a világgal Dustin Hoffmant, ebben a filmben hangzott el Simon & Garfunkel: A csend hangjai című gyönyörű dal. (Fotó:Anne Bancroft és Dustin Hoffman)
Sztálin egyik kedvenc dala egy népszerű grúz dal, a Szulikó volt.
Van egy ország,/ ahol álmomban jártam:/ Magyarország,
Távol hazájától, Radnótinak a biztonságos támaszt Gyarmati Fanni jelentette. Őhozzá szálltak a gondolatai, róla vallottak az emlékek.
A távolban egy kék hotel, ott lakik az Isten,/ sokszor sír, mert szeret minket/, sokszor sír, mert nem segíthet.
A zenei színkavalkádnak egyik igazán érdekes és izgalmas színfoltja, a Magyarországon immár 23 éve működő Csík Zenekar
A karácsony közeledtével egyre több karácsonyi dal csendül fel. A szép zene segíti a lelket felkészülni. A szívemhez legközelebb a Csendes éj kezdetű dal áll.