Farsang 2015

Hazánkban a farsang vízkereszttől (január 6.) a húsvét vasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetéig tart, vagyis húshagyó keddig, vagy hamvazószerdáig. Magyar elnevezése egyes kutatók szerint a német “faseln”: fecsegni, fantáziálni, pajkosságot űzni szóból ered. Más elmélet szerint bajor-osztrák jövevényszó, a vaschang-ból származik. Első írásos jelentkezését 1283-ból, bajor-osztrák adatokból ismerjük.
Magyarországon – elsősorban német hatás eredményeként – a középkorra tehető a farsang kialakulása. Elterjedése 3 fő területen történt: a királyi udvarban, a városi polgárság és a falusi lakosság körében. A királyi udvarban jelentős volt az itáliai hatás, míg a másik két szinten a német hatás volt jellemző.
A farsang zajos mulatságait egy ősi hiedelem hívta életre. A középkorban azt hitték az emberek, hogy a tél utolsó napjaiban – amikor rövidek a nappalok és hosszúak az éjszakák – a Nap elgyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek. Vigalommal, jelmezes karneváli felvonulással, boszorkánybábu elégetésével akarták elűzni a gonoszt. Egyes helyeken tüzes kerekeket görgettek, mert azt remélték, hogy a földi tűz segíti a napot, hogy újra erőre kapjon. Eleinte azért öltöztek ijesztő jelmezekbe, hogy elűzzék a halált, a rosszat és a hideget. Az első maskarások halottas menetet utánozva masíroztak.
A karnevál elnevezés is összefüggésben áll ezzel, ugyanis a carnarvalet a felvonulás központi alakja nem más, mint a “halottasház szolgája” vagyis a sírásó. A megjátszott temetés után nagy dáridót csaptak, hiszen a tél eltemetésének mindenki örült. A régi babonákat később elfelejtették az emberek, de a jelmezes, álarcos farsang, karnevál és a bálok, táncos mulatságok szokása máig megmaradt.
A szokások és hiedelmek többsége – így a maskarás alakoskodások is – a vigasság utolsó napjaira, farsangvasárnapra, farsanghétfőre, húshagyókeddre, az úgynevezett farsangfarkára összpontosulnak. Keleten és északon ez néha kitolódik.
Ebben az időben a mezőgazdasági munkák szüneteltek, ez volt a szórakozás legfőbb ideje. A hamvazószerdát követő napon, az egynapos böjt után a böjtöt felfüggesztették, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák. Ennek a napnak zabáló-, torkos vagy tobzódócsütörtök a neve. Ezekhez a napokhoz, a karácsonyi ünnep után, a leggazdagabb a szokáshagyomány kapcsolódik. Legjellemzőbbek az álarcos, jelmezes alakoskodók, és a mulatság színhelyén vagy házaknál előadott dramatikus játékok (halottas, lakodalmas, betyár – játék).
Mohács környékén ma is élő hagyomány a délszláv eredetű alakoskodó felvonulás, a busójárás.
Régen farsang idején a fonóházakban minden este zajlott valamilyen vidám esemény, énekeltek, táncoltak, játszottak. A mulatozások húshagyókeddig tartottak, amikor az utolsó fonóházi összejövetelre vagyis a fonóvégzésre került sor, amely felért egy kisebb lakodalommal. Ezt követően az egész falut megmozgató nagy népi mulatsággal a farsangtemetéssel vagy téltemetéssel búcsúztatták az elmúlt vidám heteket.

Játékok

A farsangi alakoskodás hazánkban a 15. század óta ismeretes. Jellemzője, hogy olyan ünnepi időszak, amelyben a hétköznapi élettől eltérő dolgok történhetnek, felbomolhat a szokásos rend. Ahogy ilyenkor mondani szokták: “a feje tetejére áll a világ”. A hosszú böjtre való felkészülésnek megfelelően ebben az időszakban az evés-ivás, a mulatozás szinte kötelező volt. A táncmulatságok mellett különböző játékokat, vetélkedőket rendeztek, de ilyenkor volt a legtöbb lakodalom is a falvakban. Aki pedig pártában maradt, azt ebben az időszakban különösen durva, vénlánycsúfolókkal gúnyolták.
A falvakban az alakoskodók (farsangosok) beöltöztek ördögnek, kereskedőnek, cigány asszonynak, katonának, koldusnak, menyasszonynak, kéményseprőnek, boszorkánynak. Az álarcos alakoskodás között feltűnnek az állatalakoskodások is. Különösen kedvelt a medve-, ló-, kecske- és gólyaalakoskodás.
A farsangosok eljátszottak ál-lakodalmat, ál-temetést, de népszerűek voltak a kivégzést imitáló játékok is, melyeken a játékból elítéltek fejére cserépedényt tettek, s ezt nyilvánosan leütötték.
A farsangi lakodalmas játékok közül leglátványosabb a nyugat-dunántúli rönkhúzással összekötött mókaházasság. Szokásos volt a farsang idején a lányok, asszonyok külön farsangolása is.
Bizonyos húshagyókeddi szokások a farsang, illetve az egész tél elmúltát jelképezik, ilyen a farsangtemetés, és a bőgőtemetés.
A farsanghoz számos termékenységvarázsló illetve termésvarázsló cselekmények és hiedelmek is kapcsolódnak.
Egyéb szokásként megemlíthetjük még a maszkos felvonulásokat, a farsangi köszöntőket, a kakasütést, a gúnárnyakszakítást és a vénlánycsúfoló szokásokat.

Vénlánycsúfolók

Az udvarlás, a párválasztás és a házasságkötések legfőbb ideje a hagyományos magyar paraszti életben a farsang időszaka volt, éppen ezért a farsang alkalmat adott arra is, hogy tréfásan, s olykor durván figyelmeztessék azokat, akik elérték a megfelelő kort, de még nem mentek férjhez. A csúfoló szokások főleg a farsangvégi napokhoz, húshagyó kedd éjszakájához, hamvazószerdához kapcsolódtak. Az egyik érdekes szokás a tuskóhúzás volt, ilyenkor a legények egy nagy fatuskót vonszoltak végig a falun, s a vénlányok ajtaja elé letették, hogy reggel, amikor az illető hölgy ki akar jönni, ne tudja kinyitni az ajtaját. Olyan eset is volt, hogy tuskóval szinte felszántották a vénlányok udvarát.
A Túrháton – például Mikolában is – a farsang utolsó csütörtöki napján (kövér-csütörtökön) a legények “farsangot hajtani” jártak. Bő-inges-gatyás pásztoroknak öltözve, derekukra zörgőket, lovas-csengőket csatoltak, karikás ostorral cserdítve, kurjongatva vonultak végig csoportosan a falu utcáin. Főleg a lányos házak előtt kiabálták:

“Akinek van vén jánya,
csapja ki a gulyára…!”

Lakomák

Mit ettek a régi farsangi lakomákon? Pontosan nem tudjuk, de néhány hagyomány, étkezési szokás ma is él. Sok faluban igyekeznek farsangvasárnapra és húshagyó keddre tyúkhúslevest, töltött káposztát főzni. Szívesen tálaltak még ciberelevest és kocsonyát is.
A cibere tálalása már a közeledő böjtöt idézte. A cibere lényegében többféle savanyú leves gyűjtőneve. Ilyen igazi böjtös étel volt a vízben főtt aszalt gyümölcs a szilvacibere, az erjesztett korpa leve a korpacibere is. Székelyföldön, a Nyárád mentén szalmabáb jelenítette meg a farsangi játékokban Cibere-vajdát, aki tréfás párviadalban legyőzte Konc-királyt – ő a farsangi húsokat jelképezte.
A farsangi ételek közül a legnevezetesebb a farsangi fánk. Ismert az alma, burgonya, gyűrűs, hússal töltött burgonya, marca, kubikos, szalagos, túrós, és a párna csücske változat is.

Kapcsolódó cikkek

Szeretetben, egészségben és sikerekbe gazdag 2015-ös évet kívánunk!
A magyar vízkereszt kifejezés a víz megszenteléséből, megkereszteléséből ered.
Mindezt tegyük hittel, reménnyel, szeretettel és örömmel.
Vége a farsangolásnak... eljött a böjt ideje. Húshagyó kedd után, ma van Hamvazószerda, a negyvennapos böjt kezdete
A Down-szindróma egy véletlenszerű genetikai szabálytalanság révén jön létre, az örökítőanyag szintjén.
A reformruhák elterjedésével egyre népszerűbbé vált az un. tea-gown, ezt azonban főleg jó alakú fiatal nők engedhették meg maguknak.
Menjen iskolába a gyerek, vagy maradjon óvodában még egy évet? Milyen az iskolaérett gyerek?
Új részecskét fedeztek fel a Nagy Hadronütköztetőben - ez már szinte biztos. Azt azonban még ellenőrizni kell, valóban a Higgs-bozonról van-e szó. Fotó: A Nagy Hadronütköztető