Elizabeth Barrett Browning: Portugál szonettek

1806 - ban született, egész élete során betegeskedett. 1825-től kezdve jelentek meg versei különböző újságokban. Addigra a korához képest, és lány létére meglehetősen művelt volt. 1826-ban jelent meg első verseskötete, Gondolatok az értelemről és egyéb költemények címmel, név nélkül.
1845-ben találkozott Robert Browninggal, a szerelemtől Elizabeth valósággal kivirágzott. Apja a házasságkötés után kitagadta a családból. A szökés és a titkos esküvő után az ifjú pár az itáliai félszigetre költözött, Firenzében telepedtek le. 1849-ben született meg kisfia, Robert Barrett-Browning. Ekkoriban írta leghíresebb művét, a Portugál szonettek - et.

Életét kiváló regényben dolgozta fel Kertész Erzsébet: Elizabeth. Elizabeth Barrett-Browning életregénye címmel, a Móra Kiadó, 2001-ben adta ki újra.

Portugál szonettek (részlet)

Theokritosra gondoltam, s az Ének,
ős-édes évek dala fájt fel újra,
osztotta kincsét fiatalnak, vénnek, –
s így ringva habján antik ütemének,
könnyemen át egy látomás borúja,
múlt életem édesbús koszorúja,
a lassú léptü, szép, szomoru évek
dobtak rám árnyat. S éreztem, megáll
mögöttem egy misztikus Idegen,
s hajamnál fogva hátra ránt-cibál:
„Szólj, ki vagyok?” – s én halkan felelem
zord zengésű szavára: „A Halál.”
S ezüst hang cseng rá: „Nem. A Szerelem”.


Mondd újra s újra mondd és újra mondd,
hogy szeretsz! Bár az ismételt szavak
kakukknótához hasonlítanak,
emlékezz rá, hogy se mező, se domb
nincs kakukknóta nélkül, ha a lomb
újul tavasszal, s kizöldül a mag.
Egyszeri szó, mint szellem hangja, vak
sötétben zeng el, és kétség borong
nyomában. Ismételd... szeretsz... Ki fél,
hogy a rét túl sok virággal veres
s az ég túl sok csillaggal ékszeres?
mint ezüst csengő, újrázva... Beszélj;
de ne feledd, hogy némán is szeress...


Rád gondolok! - Úgy indázlak közül
gondolattal, mint vadszőlő a fát:
nagy levelek, s a szem semmit se lát
a zöldön túl, amely a törzsre ül.
De értsd meg, pálmám: vágyam nem hevül
gondolatért - a szebb valót magát
kívánom: Téged! Jössze-, jössze-hát
hozzám, de tüstént?! Mezítelenül
álljon derekad, s minden ágadat
zúgasd, erős fa, s lombos köteled
szaggasd el s dobd a földre, mert e vad
örömben: - látlak, hallak s új leget
kortyol tüdőm friss árnyékod alatt! -
nem gondolok Rád - itt vagyok veled.


Hogy hogyan szeretlek? Hadd soroljam el.
Ameddig lelkem ér, oly messze forr
Szerelmem, s mélybe és magasba, hol
A Lét s a Menny határaira lel.
Szeretlek, mint ha hétköznap lehel
Békét - ha nap süt, gyertya haldokol.
Ahogy a Jogért harcol-robotol
A hős, akinek dicséret se kell.
Oly lángolón szeretlek, oly vadul,
Mint búm tüzelt, mint hisz-vall kicsi lány,
S ahogy szerettem vesztett, szomorú
Szentjeimet - szeretlek én vidám
Vagy könnyes arccal, mindig! - s ha az Úr
Hagyja, még jobban halálom után.

Kapcsolódó cikkek

"Mondd újra s újra mondd és újra mondd,/ hogy szeretsz!..."
Arcod varázsa csordultig betölt/ S egy pillantásodért is sorvadok;/ Nincs más, nem is akarok más gyönyört,/ Csak amit tőled kaptam s még kapok.
1865-ben az alsóbb papi rendbe nyert felvételt, s ettől kezdve reverendába járt.
"1692-ben, az akkor még gyarmati sorban lévő Amerikában borzalmas végkimenetelű boszorkányperekbe kezdtek..."
A gyász a veszteség által kiváltott reakció.
A Téli regét 1908. január 2-án mutatták be, Shakespeare azonos című drámája nyomán íródott.
A BENES-DEKRÉTUM MA IS HATÁLYBAN VAN ÉS HIRDETI A MAGYAROK KOLLEKTÍV BŰNÖSSÉGÉT! (Emlékező videó a cikkben)
Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél.