Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseménykrónikája III.

1956. október 31., szerda
- A Honvédelmi Minisztériumban megalakul a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány a katonatanácsok küldötteiből és a felkelőcsoportok képviselőiből.
- 8 óra 55 perckor Mindszenty József hercegprímás megérkezik a budai érseki palotába.
- Nagy Imre Király Bélát a Nemzetőrség főparancsnokává, valamint a főváros katonai parancsnokává, Maléter Pál ezredest a honvédelmi miniszter első helyettesévé, Kovács István vezérőrnagyot a vezérkar főnökévé nevezi ki.
- A Forradalmi Karhatalmi Bizottság gyűlésezik a Kilián laktanyában a Corvin közi felkelők, a Műegyetemi Forradalmi Diákbizottság és a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága részvételével. Bejelentik, hogy a Forradalmi Karhatalmi Bizottság egységes parancsnokság alá vonja a hagyományos fegyveres erőket.
- Nagy Imre kora délután beszédet mond a Kossuth téren. A szűkebb kabinet aznapi döntése alapján bejelenti, hogy tárgyalások kezdődtek az országnak a Varsói Szerződésből való kilépéséről, a szovjet csapatok kivonulásáról, továbbá hogy október 23-a nemzeti ünnep lesz.
- A hivatalos megegyezés és bejelentés ellenére még mindig tartózkodnak szovjet alakulatok a főváros belterületén, sőt az éjszaka folyamán új szovjet csapatok érkeznek az országba és nyomulnak Budapest felé.
- Az újjáalakult Nemzeti Parasztpárt Petőfi Párt néven kezd működni. Főtitkára: Farkas Ferenc.
- A Magyar Forradalmárok Pártja a Rákóczi téren rendezett tüntetésen Mindszenty-kormányt követel.
- Az MDP elnöksége kimondja a párt feloszlatását, és Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néven új pártot hoz létre. Intézőbizottságában helyet kap többek között Donáth Ferenc, Kádár János, Lukács György, Nagy Imre és Losonczy Géza is. Az új párt lapja, a Népszabadság, ennek főszerkesztője: Haraszti Sándor.
- Újjáalakul a Keresztény Demokrata Néppárt és a Magyar Parasztszövetség.
- Eisenhower amerikai elnök televíziós és rádióbeszédében a magyar nép iránti csodálatának ad hangot, ugyanakkor biztosítja a Szovjetuniót arról, hogy az USA sem az új lengyel, sem az új magyar vezetést nem tekinti potenciális szövetségesének.
- A szovjet pártvezetésen belül a magyarországi katonai beavatkozás hívei kerekednek felül. A Moszkvában tárgyaló Liu Sao-csi vezette kínai küldöttség eredetileg a beavatkozás ellen foglal állást, később azonban tudomásul veszi az új szovjet döntést.

1956. november 1., csütörtök
- A szovjet csapatok lezárják a magyar repülőtereket. A magyar kormány megtiltja a magyar hadseregnek az ellenállást. Nagy Imre visszautasítja a menekülés gondolatát.
- Losonczy Géza államminiszter sajtótájékoztatón bejelenti, hogy Nagy Imre, aki aznap átvette a Külügyminisztérium vezetését, magához kérette Jurij Andropovot, a Szovjetunió nagykövetét, és a szűkebb kabinet (Tildy Zoltán, Kádár János, Erdei Ferenc, Losonczy Géza, valamint Dobi István) jelenlétében és jóváhagyásával követelte az országba újonnan érkező szovjet alakulatok azonnali kivonását. Kijelentette, hogy az ország azonnal felmondja a Varsói Szerződést, és kihirdeti az ország semlegességét, amelynek szavatolásáért az ENSZ-hez, a négy nagyhatalomhoz fordul.
- 19 óra 50 perckor Nagy Imre miniszterelnök beszédet mond a rádióban. Kinyilvánítja a Magyar Népköztársaság semlegességét, s kijelenti, hogy az ország igaz barátságban kíván élni szomszédaival, a Szovjetunióval és a világ valamennyi népével.
- 20 óra 24 perckor a Szabad Kossuth Rádióban elhangzik Mindszenty József bíboros első rádióüzenete.
- Késő este Andropov szovjet nagykövet kezdeményezésére Münnich Ferenc, majd az ő közvetítésével Kádár János is a szovjet nagykövetségre, majd Tökölre megy, ahonnan a Szovjetunióba repülnek. Kádárt a következő két nap folyamán az MSZMP vezetősége, a kormány és felesége is eltűntnek tekinti.
- 22 óra körül közvetíti a rádió Kádár János beszédét felvételről, amelyben dicsőséges felkelésnek nevezi a történteket. Bejelenti, hogy a kommunisták új pártjaként megalakul a Magyar Szocialista Munkáspárt.
- Az Építők Székházában tanácskoznak a budapesti munkástanácsok. A gyűlés után küldötteik Nagy Imrével személyesen tárgyalnak, aki meggyőzi őket a sztrájk befejezéséről.
- A szovjet vezetés (Hruscsov, Molotov, Malenkov) a magyarországi fegyveres beavatkozást előkészítendő a szovjet-lengyel határon lengyel vezetőkkel (Gomulka, Cyrankiewicz, Ochab) konzultál.

1956. november 2., péntek
- Az összetűzések gyakorlatilag az egész országba megszűnnek.
- A kormánykabinet ülésén kormánydelegációt neveznek ki, hogy a lengyel fővárosban tárgyaljon a Szovjetunió képviselőivel a Varsói Szerződés felmondásának végrehajtásáról, valamint a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonásáról. A delegáció vezetője Losonczy Géza államminiszter, tagjai: id. Antall József volt kisgazdapárti miniszter, Márton András ezredes, Farkas Ferenc parasztpárti politikus és egy később kijelölendő munkástanácstag. Kinevezik az ENSZ Közgyűlésre utazó delegációt is, melynek vezetője Nagy Imre. A kabinet elrendeli Dudás József letartóztatását. Kinevezik a szovjet csapatkivonásról Budapesten tárgyaló küldöttséget is, melynek vezetője Erdei Ferenc miniszterelnök-helyettes, tagjai: Maléter Pál vezérőrnagy-miniszterhelyettes, Kovács István vezérőrnagy vezérkari főnök és Szűcs Miklós ezredes, hadműveleti csoportfőnök.
- Megjelenik a Népszabadság, az MSZMP központi lapjának első száma.
- Donáth Ferenc irányításával megkezdődik az MSZMP szervezése.
- Nagy Imre a nap folyamán többször tiltakozik Andropov szovjet nagykövetnél a szovjet csapatok beözönlése és Budapest körülzárása ellen.
- Kádár János Tökölről megérkezik a vnukovói repülőtérre. A nap folyamán az SZKP KB Elnöksége kibővített ülésén
- Münnich Ferenc, Bata István és Horváth Imre társaságában - beszámol a magyarországi helyzetről. Értékelése szerint a helyzet "óráról órára jobbra tolódik". A szovjet fegyveres beavatkozást ellenzi, míg Münnich azt támogatja, Bata pedig katonai diktatúra bevezetését javasolja. A szovjet vezetés nem hoz érdemi döntést. A szovjet kormány Malinyin hadseregtábornokot jelöli ki a szovjet csapatkivonási tárgyalások folytatására.
- Délután Apró Antal, Kiss Károly, Marosán György és Nógrádi Sándor elhagyja Budapestet, és a tököli szovjet parancsnokságra távozik.
- A Magyar Írók Szövetsége rendkívüli közgyűlést tart.
- Az ENSZ Biztonsági Tanácsa megvitatja a magyarországi helyzetet, de a halogató amerikai magatartás miatt határozati javaslat benyújtására nem kerül sor.
- A szovjet vezetők (Hruscsov és Malenkov) Bukarestben román, csehszlovák és bolgár vezetőkkel tárgyalnak a szovjet fegyveres beavatkozást előkészítendő. 19 órától Hruscsov Brioni szigetén tárgyal Titóval, s a jugoszláv vezetés hozzájárul a szovjet beavatkozáshoz.

Kapcsolódó cikkek

Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen...
1956. október 27., szombat - 11 óra 18 perckor a rádió ismerteti a kormány új összetételét: államminiszterként a kisgazdapárti Tildy Zoltán és ...
60 évvel ezelőtt, 1956. október 23-án tört ki az 1956-os magyarországi forradalom és szabadságharc.
“Töltsön el benneteket a hit, és olyan hit a jövőben, ami engem is eltölt, és olyan hidegvér és józanság, amire ma mindenkinek szüksége van.” Nagy Imre
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc emlékére...
"…Kezdetben vala az iga, iga vala az istenes nyakán,.."
A Magyar Rádió a hírek, a szónoklatok és a hosszú szünetjelek között elsősorban komor hangulatú ünnepi zenéket sugárzott.
Szerepe a forradalomban 1956. október 30-án részt vett a Nemzeti Parasztpárt majd november 1-jétől új nevén a Petőfi Párt...