Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseménykrónikája II.

1956. október 27., szombat
- 11 óra 18 perckor a rádió ismerteti a kormány új összetételét: államminiszterként a kisgazdapárti Tildy Zoltán és Kovács Béla is tagja a kormánynak.
- Nagy Imre leállítja a Katonai Bizottság tervét a Corvin köz elfoglalására. Janza Károly új honvédelmi miniszter az első ténykedéseként a fegyveres csoportok elleni további harcra ad parancsot.
- Kiszabadítják a váci börtön rabjait.
- A fővárosi harcokban a legtöbben a VIII. kerületben, vidéken Bács-Kiskun megyében, elsősorban Kecskeméten és Tiszakécskén veszítik életüket.
- Éjszaka a Politikai Bizottság Mikojan és Szuszlov jelenlétében megtárgyalja és elfogadja a Kádár János által beterjesztett tervet, amelynek lényege az "ellenforradalom" radikális átértékelése (tűzszünet, a szovjet csapatok kivonása, az ÁVH feloszlatása). Ugyanezen éjszaka Fehér Lajos vezetésével az MDP Katonai Bizottsága katonai diktatúra tervét dolgozza ki.

1956. október 28., vasárnap - A Szabad Nép "Híven az igazsághoz" című vezércikke már nem ellenforradalmi, fasiszta puccskísérletként bélyegzi meg az előző napok eseményeit. A Pravda vezércikke "A népellenes kaland összeomlása Magyarországon" címmel ír az eseményekről.
- Nagy Imre reggel a szovjet nagykövetségen tárgyal. A pártközpontba való visszatérése után radikális változás következik be a párt politikájában: a Központi Vezetőség elfogadja a PB határozatát, tűzszünetet rendeltet el, az eseményeket nemzeti demokratikus mozgalomként értékeli. Az MDP KV megszűnik, s a PB éjszakai határozatának megfelelően hattagú pártelnökség alakul Kádár János elnökletével, Münnich Ferenc, Kiss Károly, Apró Antal, Szántó Zoltán és Nagy Imre részvételével.
- 13 óra 20 perckor Nagy Imre azonnali tűzszünetet rendel el. 14 órakor Nagy Imre kormánya leteszi az esküt, majd jóváhagyja a miniszterelnök által beterjesztett kormánynyilatkozatot. - A Corvin köziek leváltják Iván Kovács Lászlót és Pongrátz Gergelyt választják parancsnokuknak.
- A katonai alakulatoknál megkezdődik a Forradalmi Katonatanácsok létrehozása.
- 17 óra 25 perckor Nagy Imre rádióbeszédében nemzeti demokratikus mozgalomnak nyilvánítja az előző napok megmozdulásait, bejelenti a szovjet csapatok azonnali kivonását Budapestről, a tárgyalások megkezdését a szovjet haderők teljes kivonásáról, az ÁVH megszüntetését, az amnesztiát, a Kossuth-címer bevezetését, március 15-e nemzeti ünneppé nyilvánítását, az általános fizetésemelést, bér- és normarendezést, az erőszak megszüntetését a tsz-mozgalomban.
- Az ELTE központi épületében megalakul a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága a volt pártellenzéki értelmiség befolyása alatt álló szervezetek (Írószövetség, MÚOSZ, Egyetemi Forradalmi Diákbizottság, NÉKOSZ, Petőfi Kör stb.) összefogó testületeként. Vezetői: Ádám György és Markos György.
- A Néphadsereg alakulatainál folytatódnak az átállások.
- A HM őrzászlóalja szovjet tankoktól támogatva eredményes támadást hajt végre a Széna téri felkelők ellen.
- A kiskunhalasi lövészezred két zászlóalja a IX. kerületben foglyul ejtett felkelőket a helyszínen agyonlövi.
- A szovjet csapatok (főleg vidéken) egyre inkább semleges álláspontra helyezkednek.
- A Budapesti Rendőr-főkapitányság épületében, főként az Egyetemi Diákbizottság kezdeményezésére megalakítják a Nemzetőrséget, mint az új kormányhoz hű, szervezett karhatalmat.
- Dudás József, a felkelők egyik vezetője a II. kerületi tanácsházban megalakítja a Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmányt, mint a felkelésből kinövő első kormányellenes politikai és fegyveres csoportosulást.
- Megalakul a Magyar Ifjúság Forradalmi Pártja.
- Felfüggesztik a kijárási tilalmat, de a gyülekezés továbbra is tilos.
- A nyugati nagyhatalmak kérésére összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa a magyar kérdés megtárgyalására. A Szovjetunió tiltakozik, Jugoszlávia tartózkodik.

1956. október 29., hétfő - A Szabad Nép már a Kossuth címert tűzi a fejlécére, és "Hajnalodik" címmel közöl vezércikket, amely Nagy Imre előző esti beszédének szellemében üdvözli a felkelést.
- A Kilián laktanya környékén még összecsapásokra kerül sor. Budapesten valamivel több mint húsz, vidéken tíz halottja van a harcoknak.
- Münnich Ferenc belügyminiszter bejelenti az ÁVH feloszlatását, új, egységes, demokratikus rendőrség szervezését. Megkezdődik az ÁVH lefegyverzése és több tagjának lefogása.
- A Széna téri felkelők délelőtt Nagy Imre miniszterelnökkel, este az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság küldötteivel tárgyalnak a fegyverletételről, csatlakozásukról a Nemzetőrséghez.
- Az egyetemeken szervezik a Nemzetőrséget. Megjelenik az Egyetemi Ifjúság című lap első száma.
- Megalakul a Magyar Politikai Foglyok Bajtársi Szövetsége.
- A Deák téri főkapitányságon a Néphadsereg, a rendőrség és a szabadságharcosok képviselői létrehozzák a Forradalmi Katonai Bizottságot, vezetője Király Béla lesz.
- Országszerte megszüntetik a rádiózavarók működtetését.
- A Történelmi Társulat, a Történettudományi Intézet és a Történettudományi Kar történészei csatlakoznak a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságához.
- Nagy Imre átteszi székhelyét a parlamentbe, amely ezzel a pártközpont helyett az ország politikai központja lesz. Szilágyi József és Széll Jenő megszervezik a miniszterelnöki titkárságot. Régi híveinek többsége ismét Nagy Imre mellé áll, és tevékenyen részt vesz a kormányzat munkájában.
- A Szabad Európa Rádióban Bell ezredes, az éppen megkötött tűzszünet el nem fogadására bíztatja a felkelőket. - Késő este Janza honvédelmi miniszter bejelenti a rádióban, hogy másnap délután megkezdik a szovjet csapatok kivonását a magyar fővárosból.
- A legtöbb vidéki városban az új forradalmi szervezetek vezetésével helyreáll a rend.
- Tito jugoszláv elnök levelet intéz az MDP elnökségéhez üdvözölve az október 28-i állásfoglalást. Hasonló üzenet érkezik Gomulka és Cyrankiewicz lengyel vezetőktől is. Az NDK-s, a bolgár, a román és a csehszlovák sajtó ellenségesen interpretálja az eseményeket.
- A szuezi válság háborúba torkollik, és részben eltereli a figyelmet a magyar eseményekről.

1956. október 30. kedd - A szovjet kormány nyilatkozatot ad ki, melyben megállapítja: a Szovjetunió hajlandó megvizsgálni a Varsói Szerződés értelmében Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok helyzetét. Ezeket, amikor a magyar kormány kéri, kivonják Budapestről, és készek tárgyalni a teljes magyarországi kivonásról is. A szovjet csapatok megkezdik kivonulásukat Budapest területéről.
- Délelőtt a Budapesti Pártbizottság Köztársaság téri székházát megostromolják a felkelők, s mintegy háromórás harc után elfoglalják. Az elfogott védők közül huszonnégy főt meglincselnek. Az áldozatok között van Asztalos János és Papp József honvédezredes, valamint Mező Imre, a pártbizottság már korábban is Nagy Imrével rokonszenvező titkára. - Orvostanhallgatók elfoglalják a IX. kerületi pártbizottság épületét. Elfoglalják a X. kerületi pártszékházat is.
- 14 óra 30 perckor Nagy Imre rádióbeszédben bejelenti az egypártrendszer megszüntetését és a demokratikus koalíciós kormányzás felélesztését. A kormányon belül szűkebb kabinet létesül Nagy Imre, Tildy Zoltán, Kovács Béla, Erdei Ferenc, Kádár János, Losonczy Géza és a Szociáldemokrata Párt által később kijelölendő személy részvételével. Kádár János és Losonczy Géza államminiszteri tisztséget kap a kormányban, amely elismeri a forradalom által létrehozott demokratikus, helyi önkormányzati szerveket.
- Erdei Ferenc után Kádár János is teljes egyetértését fejezi ki a többpártrendszerrel.
- A rádió e naptól Szabad Kossuth Rádió, illetve Szabad Petőfi Rádió néven sugározza adásait.
- Dudás József fegyveres csoportja elfoglalja a Szabad Nép székházát és nyomdáját. Kiadja a Függetlenség című napilapot és huszonöt pontos kiáltványt tesz közzé "Nem ismerjük el a jelenlegi kormányt" címmel.
- Megjelenik a Magyar Szabadság volt pártellenzéki újságírók: Gimes Miklós, Lőcsei Pál, Kende Péter, Fekete Sándor, Molnár Miklós szerkesztésében. Ugyancsak megjelenik a honvédség új lapja, a Magyar Honvéd.
- Újjáalakul a Független Kisgazdapárt Ideiglenes Bizottsága és bizalmáról biztosítja Kovács Bélát.
- Újjáalakul a Szociáldemokrata Párt, elnöke Kéthly Anna.
- Erdei Ferenc bejelenti a Nemzeti Parasztpárt újjáalakítását.
- Nagy Imre miniszterelnök Király Bélát megbízza azzal, hogy az általa vezetett Forradalmi Karhatalmi Bizottság szervezze meg az új karhatalmat.
- 22 órakor a honvédség rétsági alakulata Pálinkás (Pallavicini) Antal őrnagy vezetésével a kormány utasítására felsőpetényi háziőrizetéből kiszabadítja Mindszenty József hercegprímást. Nagy Imre miniszterelnöki minőségében hivatalosan is rehabilitálja Mindszentyt.
- A börtönökben megkezdődik a politikai foglyok kiszabadítása. Később közzétett hivatalos adatok szerint a következő napokban 3324 politikai foglyot bocsátanak szabadon.
- Ausztria határzárat rendel el a magyar határon, csak segélyszállítmányokat és újságírókat engednek az országba.

Kapcsolódó cikkek

Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen...
Mindszenty József bíboros első rádióüzenete hangzik el: "...Csodálatra méltó hősiesség szabadítja meg most a hazát...
60 évvel ezelőtt, 1956. október 23-án tört ki az 1956-os magyarországi forradalom és szabadságharc.
“Töltsön el benneteket a hit, és olyan hit a jövőben, ami engem is eltölt, és olyan hidegvér és józanság, amire ma mindenkinek szüksége van.” Nagy Imre
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc emlékére...
"…Kezdetben vala az iga, iga vala az istenes nyakán,.."
A Magyar Rádió a hírek, a szónoklatok és a hosszú szünetjelek között elsősorban komor hangulatú ünnepi zenéket sugárzott.
Szerepe a forradalomban 1956. október 30-án részt vett a Nemzeti Parasztpárt majd november 1-jétől új nevén a Petőfi Párt...