A Magyar Állami Operaház műsora: Turandot

A Turandot  operát Giacomo Puccini komponálta.  Az olasz nyelvű librettót (szövegkönyvet) Giuseppe Adami és Renato Simoni írták, Carlo Gozzi perzsa meséből készült. Puccini halálakor az opera befejezetlenül maradt, a művet Franco Alfano egészítette ki. Az ősbemutató a milánói La Scala színházban volt, 1926. április 25-én, Arturo Toscanini vezényletével, amikor is csak a Puccini által komponált torzó hangzott el. Azóta az operát hagyományosan Alfano kiegészítéseivel adják elő.

Opera három felvonásban, öt képben

Peking utcáin a mandarinok hirdetik a császári rendeletet: aki megválaszolja Turandot hercegnő kérdéseit, hitveséül nyeri őt. A tömeg extázisban várja az előző próbán elbukott perzsa herceg kivégzését, - majd megszánva a fiatalembert, könyörög életéért. Turandot nem kegyelmez. E kegyetlen szívtelenség ellenére is akad újabb kérő: Kalaf, a száműzetésben élő tatár herceg. Senkire sem hallgat, saját útját szabadon járja, és kihívja sorsát: belép a palotába. A kormányzói hivatal felelőssége, a különféle érdekek és elvárások összehangolása már felőrölte a három miniszter életét, akik nyugodt, civil életről álmodoznak. Turandot három kérdést tesz föl a bátor jelentkezőknek. Kalaf az első kettőre helyesen felel. Turandot felteszi a harmadik kérdést is:

"lég, ami benned tüzet gyújt, 
S tüzed a jeget tovább fagyasztja,
ha téged felszabadít,
még inkább szolga leszel,
ha szolgának fogad fel,
Királlyá tesz."

Kalaf helyesen válaszol: Turandot. Az egymásra találáshoz vezető út azonban csak akkor helyes, ha nem kitaposott ösvényen vezet. A legkisebb csalás, önámítás, őszintétlenség is hazug útra tereli az embert. Így Kalaf sem elégedhet meg gyors sikerével: most ő ad fel kérdést Turandotnak. "Mondd meg nevem... ki vagyok?"
Peking egész népe az idegen nevét kutatja, amikor előkerül Liù, a rabszolgalány, aki a kínvallatásokra sem hajlandó elárulni urának nevét. Elszántsága erejét a szerelem táplálja, s e reménytelen érzés az, ami öngyilkosságba kergeti. Liù halála olyan helyzetet teremt, ahol nincs már helye színlelésnek - az álarcnak le kell hullnia, a szerepjátszónak fel kell vállalnia önmagát. Az újjászületés előtt meg kell semmisülni, hogy mint hamvaiból a főnix, éledjünk újra. Ezt nevezhetjük akár szerelemnek is.

 

Kapcsolódó cikkek

A humor tiszta varázslat. Levegőt kapsz tőle, bátorságot és segítséget.
A zenetörténelem egyik legtöbbször feldolgozott dala, amelyről kevesen tudják, hogy Leonard Cohen írta.
Nem könnyű elképzelni, de Felix Mendelssohn-Bartholdi tizenhét éves volt, amikor megírta a Szentivánéji álom című kísérőzenét Shakespeare színművéhez, 1826-ban.
Lelkemnek egyedüli/ De egy világnál többet érő kincse,/ Édes szép ifjú hitvesem,/ Minek nevezzelek?
Egy törékeny, szőke asszony áll egy hatalmas ország elnöki palotájának erkélyén. Előtte százezres, rajongó, zokogó tömeg
Stephen Reed és Alistair Willmott követte el ezt az egyszerű, ámde ötletes kompozíciót. Hasonló párnákat készíthetünk saját kezűleg is.
...Már érkezéskor elhatároztuk, hogy kipróbáljuk a bobot is. A libegőből láttuk a lezúduló bobokat, néha el is bizonytalanodtam...
...Amíg nem tudod magad szeretni… amíg nem tudsz megbocsátani magadnak… amíg nem tudod azt mondani: “így vagyok teljes”.